2013. július 29., hétfő

Bécs, a Múzeum negyed, SzG3



A Museumsplatz-al szemben, az utca túloldalán található a Múzeum negyed.

A császári istállóknak és kocsiszíneknek egykor otthont adó Museums Quartier Bécs ma a világ egyik legnagyobb kulturális központja. Az istálló barokk épületében felépített központ elkészültét 20 év vitája előzte meg. Azután mégis sikerült egyezséget kötni, mely alapján a császári istállók barokk arculatát a puritánul egyszerű modern épületekkel, így a Leopold Múzeum fehér mészkőkockájával és a Ludwig Alapítvány Modern Művészet Múzeumának sötétszürke bazalttömbjével vegyítő nagyszerű és sokoldalú komplexum valóban páratlan élményt kínál. Rendkívül sok (több mint 20 kulturális) intézmény található itt a klasszikus Szépművészeti Múzeumtól kezdve a film-, színház- és táncművészeti, építészeti, új média- és kreatív gyermekfoglalkoztató központokon át a látogatókat kiszolgáló üzletekig, kávézókig és éttermekig.

A Museums Quartier főbb kulturális létesítményei: 

Leopold Museum - Az osztrák művészet Leopold-gyűjteményének több mint 5000 műalkotásból álló anyagát jó öt évtizeden keresztül gyűjtötte össze Rudolf Leopold. A tárlat öt emeleten helyezkedik el. Egyik értéke a világ legnagyobb Egon Schiele-gyűjteménye (a második emeleten), együtt számos expresszionista festménnyel és a két világháború közötti korszak osztrák alkotásaival. 

ZOOM Kindermuseum - Ez az élettől vibráló intézmény rendhagyó módon vezeti be a kis látogatókat a múzeumok világába kisgyermekkortól 12 éves korig. Célja az, hogy a kiállítási tárgyak segítségével a gyerekek játékosan fedezzék fel és sajátítsák el a sokféle kulturális ismeretet. Amíg az idősebbek a ZOOM Lab rejtelmeivel ismerkednek, a kisebbek szüleik társaságában elmerülhetnek a ZOOM Óceánban. 

Ludwig Alapítvány Modern Művészet Múzeuma (MUMOK) - A MUMOK-ban található Európa egyik legnagyobb modern és kortárs művészeti tárlata. Az itt bemutatott irányzatok az amerikai pop arttól, a fotórealizmustól, a fluxustól, a nouveau réalism-tól a bécsi akcionizmusig, az arte poverától a koncepcionális és minimalista művészetig terjednek, de jelen van a közép- és kelet-európai kortárs művészet is. A galériák történeti és kronológiai elrendezésben helyezkednek el öt szinten (ebből kettő földalatti). 

Tabakmuseum - Az állandó kiállítás a dohánykultúra elterjedését és fejlődését mutatja be 1492-től kezdve egészen napjaink jelentős gazdasági tényezőjévé válásáig. Ritkaságokat is láthatunk itt, például dohányzókészleteket, tubákos szelencéket, régi pipákat és cigarettásdobozokat. 

Kunsthalle Wien - Az újításnak és kreativitásnak szentelt meghökkentő, vörös téglás épület a nemzetközi és kortárs művészet első számú bécsi bemutatóterme és a város legjelentősebb olyan fóruma, amely helyet ad az interdiszciplináris művéseti ágaknak (kísérletező építészet, videó, fényképészet, film és média art). 

Architekturzentrum Wien - Az itt található állandó kiállítás a 20. század építészetének tematikus és strukturális sokszínűségével foglalkozik. Célja a nagyközönség megismertetése az építészettel az új építészeti alkotások bemutatása révén. Az állandó tárlatot évente négy-hat, a modern építészetet építészettörténeti összefüggésekben láttató időszakos kiállítás egészíti ki.

(forrás: http://www.vho.at/guide/museums_quartier.hu.html)

Ha tetszett, vagy hasznos volt a bejegyzés, kérlek jelöld meg a g+1-et (alul található)! Köszönöm!  

a Múzeum negyed
a Leopold múzeum
a MUMOK

Ha tetszett, vagy hasznos volt a bejegyzés, kérlek jelöld meg a g+1-et (alul található)! Köszönöm!  

2013. július 25., csütörtök

Judenburg, a Liechtenstein várrom és az új kastély, SzG3


Nem tévedés, van Ausztriában egy olyan város, amelynek a nevét Zsidóvárra lehetne fordítani (de erről majd a városnál bővebben). Egyik, bár nem túl látványos nevezetessége ez a várrom ill. a kastély. Azért nem túl érdekesek, mert az egyik nagyon romos várrom (helyette nagyon ajánlható a nem túl messze lévő Eppenstein várrom), a másik pedig már rég óta tartományi tulajdon (ez még nem lenne nagy baj), de zárva van. Jelenleg eladás alatt van (2013), akinek van 495.000 Eurója, az azonnal megveheti.
De kezdjük az elején:
a vár volt a Liechtenstein család ősi fészke, mely igen jól védte az alatta elterülő Mura völgyet. A vár eredetét a XI. sz-ra teszik. Volt egy híres lakója: Ulrich von Liechtenstein, aki ha éppen nem harcolt, költő és trubadúr volt, vagyis minnäsenger. Állítólag igen jó hatásfokkal csábította el a női szíveket. Mátyás király is hadakozott itt, de nem járt sikerrel. Csak létrán lehetett a várba bejutni, nem volt kapuja. A haditechnika fejlődésével, valamint a kényelmi igények egyre erősödő szorítása miatt a várat felhagyták kb a XVI. században és leköltöztek a vár alá, amely erősen romlásnak indult. Maga a kastély a XVI. században készült el a seckaui szerzetesek hathatós közreműködésével. Később tartományi tulajdon lett, legutoljára bentlakásos iskola működött benne 2001-ig, jelenleg az eladásán fáradoznak (szerintem nem túl aktívan, ha 2001-ben már megszűnt az iskola). A kapunál csak egy lánc zárja el az utat, azt könnyű átlépni, hogy a kastélyt legalább kívülről szemrevételezhessük, bár nem tartozik a látványos épületek közé. A kastély parkja is csak egy átlagos park, ráférne némi karbantartás.
A Liechtensteini hercegség és az itteni Liechtensteinek közötti kapcsolatra nem igazán tudtam rábukkanni, pedig az ottani hercegek is osztrák eredetűek. Hátha valaki ebben tud némi információval előhozakodni.



Ha tetszett, vagy hasznos volt a bejegyzés, kérlek jelöld meg a g+1-et (alul található)! Köszönöm!  

 a várrom
a várrom
 a kastély
 a kastély
 a kastély
 a kastély
a kastély


Ha tetszett, vagy hasznos volt a bejegyzés, kérlek jelöld meg a g+1-et (alul található)! Köszönöm!  

2013. július 17., szerda

Strem, kilátó, SzG3



Úgy látszik, hogy néha a sógorok agya is eldurran. Talán sokan emlékeznek arra, hogy Bodrogkeresztúron egy 40 cm magas magas kilátót építettek 40 millió Ft-ból. Itt is létesült egy olyan kilátó, amelyről szerintem pontosan ugyanannyit lehet látni, mint a körülötte lévő felszínről. De legalább van valami kilátó formája. Állítólag nem sok embert láttak rajta. Ha megnézitek a képeket, a domb, amire építették, nem nagyon különbözik a síktól. A távolban látszik Güssing (Németújvár) vára, megnéztem a földről, ugyanolyan jól lehetett látni. Ráadásul közlekedésileg is egy eléggé "semleges" helyen van, nem tudom, kinek készítették? Ráadásul fából van, így folyamatosan kezelni kell.

Ha tetszett, vagy hasznos volt a bejegyzés, kérlek jelöld meg a g+1-et (alul található)! Köszönöm!  

 a kilátó
 a kilátó
 a kilátó
 a kilátó
 a kilátó
a kilátó
Németújvár (Güssing vára) a kilátó felől

Ha tetszett, vagy hasznos volt a bejegyzés, kérlek jelöld meg a g+1-et (alul található)! Köszönöm!  

St. Johann bei Herberstein, vízi erőmű a Feistritz folyón, SzG3



Itt egy példa arra, hogy egy kis odafigyeléssel egy ipari létesítmény is turisztikai célponttá változtatható. A vízi erőmű ugyanazon a Feistritz folyón helyezkedik el, amelyik táplálja a Stubenberger tavat, majd belép a Herberstein birtokra (itt található az állatkert és a kastély), ahol szurdok formájában tör át a hegyek között és itt ér ki viszonylag lapályosabb részre. Ahogy belép a szurdokba, ott is van egy vízi erőmű meg itt is (most nem kezdem el fejtegetni ezek hasznosságát!). Mivel az út mellet úgy is található egy nagy parkoló és a vendéglők miatt megállnak az autósok, alkalmat biztosítottak arra, hogy az ember lejusson teljesen folyó közelbe. Található egy kis sziget, homokos fövennyel, a szigetre padot telepítettek, itt nagyszerűen lehet relaxálni, vagy az asztalon a piknik uzsonnát elfogyasztani. A szigetre az erőmű felvízi csatornáján átmenő hídon lehet eljutni. Nagyjából ennyi, de egy jó gesztus, a nem túl hangosan morajló víz elmos minden más zajt és egy kellemes vízi környezetet biztosít akár csak egy 10 perces pihenőhöz (meg nincs szétverve, szemét sehol!). Még az is érdekes lehet, hogy az erőműnek nincs ipari jellege, akár egy vendéglő vagy családi ház is lehetne.

Ha tetszett, vagy hasznos volt a bejegyzés, kérlek jelöld meg a g+1-et (alul található)! Köszönöm!  

vízi erőmű a Feistritz folyón
vízi erőmű a Feistritz folyón
vízi erőmű a Feistritz folyón
vízi erőmű a Feistritz folyón
vízi erőmű a Feistritz folyón
vízi erőmű a Feistritz folyón
vízi erőmű a Feistritz folyón
vízi erőmű a Feistritz folyón
vízi erőmű a Feistritz folyón
vízi erőmű a Feistritz folyón

Ha tetszett, vagy hasznos volt a bejegyzés, kérlek jelöld meg a g+1-et (alul található)! Köszönöm!  

2013. július 5., péntek

Eppenstein, a várrom, SzG3


Ezen a hétvégén Zeltwegben voltam az Airpower 2013-at megtekinteni (erről később). Hazafelé menet jobbról megpillantottam a várromot (pedig alig látszott, de a rutin!) és rögtön le is kanyarodtam arra felé. Már most jelzem, hogy igen fárasztó a megtekintése, mivel csak gyalog lehet felmenni, na itt jól jön a nordic walking botok használata. A vár alatt van egy kis parkoló, itt le lehet tenni a kocsit. Innen indul az út felfelé, amely nemsokára kétfelé ágazik. Az egyik, amelyik egyenesen megy tovább, az inkább sétálóknak való, bár hosszabb, mint a másik. Az szerpentinekkel levágja a hosszúságot, de e miatt igencsak meredek. Most volt az első eset, amikor tényleg komolyabban megizzadtam, mire felértem. Amikor felér az ember az út végére, akkor döbben rá, hogy még nincs a dolognak vége. Ráadásul egy még egy kicsit lefelé is kell menni, mire meglátjuk a várromot, akkor tudatosul bennünk, hogy még egy 15-20 emeletes ház magassága áll előttünk. Miután a vár egy hegykúpra épült, ahogy haladunk felfelé, egyre kisebbek lesznek a szintek, mire felérünk a tetejére, már csak egy nagyobb teremre való hely maradt. Itt látható, hogy a várrom felújítás alatt van, szerencsére már a vége felé járnak. A vár szerintem nem túl izgalmas, viszont a kilátás tényleg fantasztikus.
Egy kicsit kitérve a történelmére, már a külsejéből is láthatjuk, hogy igen régi, először 1160-ban említik. Szokás szerint folyamatosan változtak a tulajdonosok, itt csak két magyar vonatkozást említek meg. Egy időben a Nádasdyak is birtokolták, valamint ezt a várat viszont egy másik háborúban a magyar seregek bevették, pedig bevehetetlennek tartották (másoknak nem sikerült, ezt viszont árulásnak tulajdonítják). Jelenleg a Eppenstein Alapítvány foglalkozik a várrom teljes felújításával.

Ha tetszett, vagy hasznos volt a bejegyzés, kérlek jelöld meg a g+1-et (alul található)! Köszönöm!  

 felfelé a várromhoz
 a várrom

 a várrom
 a várrom
 a várrom
 a várrom
 a várrom
 a várrom
 a várrom
 a várrom
 a várrom
 a várrom
 a várrom
 a várrom
 a várrom
 a várrom
 a várrom
a várrom

Ha tetszett, vagy hasznos volt a bejegyzés, kérlek jelöld meg a g+1-et (alul található)! Köszönöm!  

Grác (Graz), a Schloßbergre menő sikló (Schloßbergbahn) és a Berglift, SzG3



Grác egy igen fontos létesítményéről még nem írtam, ez a Schloßbergre menő sikló. A sikló szerves egységet alkot a Berglifttel, olyannyira, hogy kombijegyet is lehet venni rájuk (egyikkel fel a hegyre a másikkal le a hegyről).
A siklóval az a "baj", hogy az alsó állomása szerintem kissé kiesik a fő forgalomból és mivel a külseje eléggé jellegtelen (nem egy önálló, magányos épület, mint a legtöbb helyen), könnyen el is lehet menni mellette. A Berglift ráadásul szinte azonnal elérhető a belváros felől, akik a Murinsel felől jönnek át a Mura ezen oldalára, azok pedig pont egyenesen besétálhatnak a lift alagútjába. Most direkt megkerestem az alsó állomást, de végül is nem mentem fel vele, mivel teljesen ellepték az indiaiak, szinte mozdulni sem lehetett tőlük (ugyanez volt a helyzet fent a hegyen is). A sikló ráadásul ritkábban jár mint a lift, ezért a lifttel mentem fel. Szerencsére a várhegy oldalában rengeteg gyönyörű sétaút megy mindenfelé, így találtam helyt arra, hogy jó képeket készítsek a siklóról.
Maga az igény, hogy valami kényelmes módon fel lehessen jutnia Schloßbergre, már igen régen megfogalmazódott. A technikai feltételek a XIX. század végére megteremtődtek és az első generációs sikló 1893/94-ben el is készült. Ez igen sokáig szolgált, mivel csak 1960/61-ben építették át. A harmadik felújítás 2004-ben történt meg, ekkor kapta meg a sikló a mostani panoráma kocsikat (tényleg szépre sikeredtek). A második generáció egyik kocsija kiállításra került a mariatrosti Tramway Museum-ban (Villamos Múzeum).
A Berglift, mint említettem, sokkal jobb elhelyezkedésű, szinte beesik az ember. Olcsóbb és gyorsabb, mint a sikló, igaz, nincs olyan szép panoráma belőle. Maga az akna sejtelmes kék fényben pompázik (az okát nem tudom, hogy miért ezt választották) és néhány másodperc alatt az Óratoronyhoz repíti az embert. Ráadásul kettő van belőle, így már csak e miatt is gyorsabban felérhetünk a Schloßbergre, mint a siklóval. A hiányzó kilátást pedig megkaphatjuk az Óratorony tövében található kilátó teraszról. Egyébként innen indul az a sétaút is, amelyik később keresztezi a sikló, ahonnan a képeket készítettem.

Ha tetszett, vagy hasznos volt a bejegyzés, kérlek jelöld meg a g+1-et (alul található)! Köszönöm!  

 az alsó állomás
 a sikló
 a felső állomás
  a sikló
  a sikló
  a sikló
  a sikló
  a sikló
  a sikló
  a sikló panoráma kocsija
gépház a felső állomáson
 a lift alsó állomása
a lift aknája
az Óratorony (Uhrturm)
kilátás az Óratorony felől

Ha tetszett, vagy hasznos volt a bejegyzés, kérlek jelöld meg a g+1-et (alul található)! Köszönöm!